Klaus Iohannis, az ember

A Iohannis család már az 1500-as években ismert volt Erdélyben. Klaus Iohannis dédnagyapja órásmester volt. Az általa készített órák közül kettő még ma is a családi örökség ékes darabjaként ketyeg unokája otthonában.

Kedves felesége, Carmen angol tanár. Egyetemi tanulmányaik elvégzése után, 1989-ben házasodtak össze.

Ha a háztartásról beszélünk, Klaus Iohannis fontosnak tartja, hogy saját kezűleg végezzen el feladatokat: „Ha kellett, én magam raktam le a csempét és szereltem be a bútorokat a családi házunkba"

A kötelező katonaság idején a távközlési szolgálatnál volt beosztva Temesváron. "Alhadnagya vagyok a Román hadseregnek és ez büszkévé tesz. Több hasznos dolog mellett még azt is megtanították, hogyan varrjunk fel egy gombot vagy hogyan varrjuk meg az ingünk."

A fenti elfoglaltságok mellett mindig is fontosnak tartotta a mozgást és a különböző sportokat. Kedvenc szabadidős tevékenységei közé tartozik a kerékpározás, valamint a hegymászás. Fiatalkorában többször is ingázott biciklivel Szentágota és Szeben között. Tanári munkája során a diákjaival minden évben egy-egy osztálykirándulás keretén belül megmászták a Fogaras és a Retyezát hegyeit. A munkája kapcsán jobban kedveli a tanító megszólítást, a tanár helyett. Szerinte "a tanító megszólítás jobban leírja mindazt amivel egy tanárnak foglalkoznia kell, hiszen az ő feladata nem merülhet ki a diákok tudományra való tanításában, hanem meg kell, hogy ossza azon emberi tapasztalatokat és értékeket, amelyekkel élettapasztalata és bölcsessége miatt ő már rendelkezik."

A gyermekkora és fiatalsága, annak a szebeninek aki tudja mit akar

Klaus Iohannis 55 évvel ezelőtt, Szebenben született. "Az én szüleim egyszerű emberek voltak, édesanyám korházi ápolónő, míg édesapám gyári technikus volt."

Krista nevű lánytestvérével Szeben történelmi negyedében nőttek fel. "Sokat játszottunk együtt, rendszerint a régi vár falai vagy az evangélikus templom mellett. Emlékszem, hogy mindig sokan gyűltünk össze játszani. Az akkori pajtásaim közül többen is román, magyar vagy szász nemzetiségűek voltak. Nyaranta sokat segítettem a nagyszüleimnek, mikor ellátogattam hozzájuk Fenyőfalva községébe."

A "Samuel von Bruckenthal" Líceum tanulója volt, itt ismerte fel legnagyobb szenvedélyét, a fizikát. "Nem lógtam soha, de magolni sem szerettem. Rendszerint második vagy harmadik helyen végeztem a tanévet, de párszor első helyezett is voltam. Sokat olvastam, nem csak iskolás koromban, de az egyetemen is. Sikerült több ezer könyvet elolvasnom."

Klaus Iohannis már iskolás korában tudta mi akar lenni: "Az én volt líceumomban szerettem volna fizikatanár lenni és végül az én volt líceumomban sikerült is fizikatanárnak lennem."

A lelkes fizika tanár

A Kolozsvári "Babeş-Bolyai" Tudományegyetem hallgatója volt. A tanárai és egyetemi társai is lelkiismeretes tanulónak írták le, nyugodt és barátságos diákként jellemezték. Ő úgy emlékszik ezekre az időkre, hogy "sokszor haton vagy heten laktunk egy kicsi benntlakási szobában, kevés zsebpénzzel, pedig ösztöndíjas voltam minden évben, ennek ellenére szép évek voltak."

Az egyetem elvégzése után az agnitai iskolába helyezték, ami közel 60 km-re található Szebentől. Négy év után sikerült megvalósítania gyermekkori álmát, sikerült líceumi tanárrá válnia a Szebeni "Samuel von Bruckenthal" Líceumban.

Elhivatott tanárrá vált, magas elvárásokkal a diákjaival szemben. "Szerettem tanárként dolgozni. Ha egy képzeletbeli skálán a 10-es a szigorú és a 0 az engedékeny tanár, én olyan 6-os, 7-es lennék."

Megpróbált egyszerű és hiteles módszereket felhasználni a tanításhoz: "Szerettem kísérleteken keresztül bemutatni a fizika szépségét. Ezt sajnos sok fizikatanár nem alkalmazza, valószínűleg az idő hiánya miatt, ellenben én, ha sokszor túlóráznom is kellett, megvalósítottam ezt."

A jól végzett munka Szebenben is

2000-ben a PSD megkaparintja Romániát, ezért abban az évben senki sem jósolt sok sikert Klaus Iohannis-nak, az akkori Német-Demokrata Fórum jelöltjének. Sokak meglepetésére azonban, Iohannis győzött! A szebeniek megelégelték az addig kapott üres szavakat és így megválasztották a tettek emberét: Klaus Iohannis-t.

2000-2004: Klaus Iohannis hozzálát megoldani a város problémáit. Például a város tisztítását a munkanélküliek és szociális segélyből élőkkel oldotta meg. Nem volt elnéző azokkal a cégekkel szemben, akik nem fizették a helyi adókat és illetékeket. Ezekkel a lépésekkel sikerült elérnie, hogy Szeben büdzséje elkezdjen növekedni.

2004-ben Klaus Iohannis eldöntötte, hogy egy ambiciózus terv keretében elkezdi fejleszteni Szeben gazdaságát, elsősorban új befektetők megszerzésével. Rövid időn belül egy addig alig használt területen létrehozta a nyugati ipari zónát, így 10.000 munkahelyet teremtve. Így még ebben az évben Klaus Iohannis újra megnyerte a szavazásokat.

2007-ben azon ambiciózus tervének köszönhetően, hogy megteremtse a fejlődés és szépség városát, Szeben lett "Európa Kulturális Fővárosa". Ez a megtiszteltetés nemcsak egy újabb siker volt a város történetében, de újabb befektetőket is vonzott.

2014: A jól végzett munka gyümölcse: Szebenben eltűnt a munkanélküliség!